Udvarunk és a madárijesztők

 Próbáltam egy kicsit hangulatosabbá tenni az udvarunkat. 

 A madárijesztők Anna osztályfőnökeinek készültek, egy-egy szép virág kíséretében, hálából azért, hogy kitűnő bizonyítványt szerzett nekik köszönhetően!

Levendulaszüretre mentem...

Hamarosan jövök, sok levendulával...

Ebédötlet: újkrumpli és bodza?!

Rendszeresen keresek a neten recepteket: így akadtam egy jó újkrumpli receptre is itt a Szellem a fazékban című blogon!

Érdemes olvasgatni a blogot: szép idézetek és csodás képek teszik tartalmassá a receptkeresést!

 Picit másítottam az összetevőkön: a padlizsán helyett cukkinit, a paradicsom helyett zellert kockáztam fel és főzőtejszínnel locsoltam meg a zöldségeket!

 Nagyon finom, egytálételnek is kitűnő, én rántottam ki hozzá patiszont és cukkinit is!

 A desszert (bodzás túrós kuglóf)  pedig Limara oldaláról való! A bodzaszörpfőzés idején már elhatároztam, hogy ezt mindenképpen ki kell próbálnom!

 Sikerét az is mutatja, hogy már csak egy szelet maradt belőle,és  a múltheti eperlekvárral valami isteni!

Az ozorai Pipo vár- programajánló

Bonyhádi túránk utolsó állomása Ozora, egy zsákfalu, amit mindenképpen érdemes felkeresnie annak, aki szereti a történelmet, a reneszánsz várkastélyokat!

Minket teljesen elvarázsolt, és biztosan el fogunk tölteni itt egy éjszakát, mint a vár ura és úrnője!!!!

 Reneszánsz konyha

Jégpince tulajdonos:)

Reneszánsz Élménykastély

 

Itt nézhető meg Pipo hitvese Borbála hálószobája, a reneszánsz kandallós trónterem, és a reneszánsz ebédlő, szalon. A vár felszentelt Kápolnája őrzi Szent György csontereklyéjét. A kiállítás érdekessége a Zsigmond-kori fegyvermásolatokkal berendezett fegyverterem.

Itt található a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki kar, Rajzi és Formaismereti Tanszék gipszmásolat gyűjteménye:

"RENESZÁNSZ EMLÉKEINEK KIÁLLÍTÁSA"

A helységet egy 1315-ben kelt oklevél említi ,,Azara" néven, mint az Ozorai család birtokát. E család utolsó nőtagja, Ozorai András egyetlen leánya Borbála, 1399-ben ment Philippo Scolarihoz, aki ezután felvette az Ozorai nevet, Zsigmond király pedig Ozora helységet és uradalmát 1406-ban az ifjú párnak adományozta.

Ozorai Pipo a XV. század elején királyi engedéllyel apósa kisebb méretű kúriája helyén az Itáliából behívott tervezőkkel és építőmesterekkel (építésze valószínűleg a firenzei Manettó Ammannatini volt) felépítette a várat, melyet egy 1426-ban kiadott oklevél említ először ,,Castrum Ozora" néven. A török 1543-ban vette birtokába Ozora várát Csakar Ferenc várnagytól, és azt helyreállítva,őrséggel látta el. Buda várának visszafoglalása után 1687-ben ezt a várat is felszabadították az osztrák-magyar seregek. Ezután Esterházy Pál nádoré lett, e család alakította át a XVIII. században barokk stílusban. A XIX.század elején megyei börtön, később magtár lett.

A vár a mai alakjában szabályos négyzet alaprajzú, kétemeletes várkastély, udvarán gótikus nyomokkal, félköríves, gótikus pinceajtókerettel, a várat övező árok nyomaival.

A várkastélyban történelmi bútorokkal berendezett, hangulatos vendégszobák foglalhatók. Minden szobához külön fürdőszoba, közös étkező és teakonyha tartozik. Gyermekbarát környezet.

A várkastély belső udvara ideális helyszín esküvői rendezvények számára. Közel 200 ülőhelyes. A várudvar alkalmas továbbá esküvői állófogadások (maximum 200 fő), ülőfogadások (maximum 90 fő) számára. Egyházi szertartásra a vár kápolnája áll rendelkezésre.

Facebook oldaluk

Rózsaszín szörnyi

 Az előző szörnyik sikeresek voltak.

Újabb megrendelést kaptam, ezúttal egy nagyobb rózsaszín szörnyire.

Barátok...

R§R esküvő

Szombaton Győrben jártunk egy esküvőn...

Nászajándékom unokaöcsémnek és feleségének...

A boldog pár

Reni

Lányaim

Vica rózsaszirom szórás közben

Anna a gyűrűkkel

Friss házasok: Reni és Robi

Anna kapta el a menyasszonyi csokrot!

Simontornya - programajánló

Bonyhádról hazafelé megálltunk Simontornyán is: nézzétek meg, mely csodás várra bukkantunk!
A 13. századi lakótorony a Sió ingoványaira épült. Első tulajdonosa Döröcske nemzetségbeli Salamon fia Simon alországbíró volt; később róla nevezték el a települést Simontornyának.

A 700 évet megélt, szabályos négyszög alakú vár számos alkalommal cserélt gazdát. 1324-től Hench fia János mester budavári rector, majd fia, Miklós birtokolta. Tőlük Lackfi István erdélyi vajda örökölte: az ő nevéhez fűződik az új gótikus palotaszárny fel- s az öregtorony átépíttetése; ekkortájt készült az udvari homlokzat árkádos folyosója és feltehetően a vár külső védőöve is.

Lackfit később - Zsigmond király elleni szervezkedés gyanúja miatt - megölték. A király Kanizsai János esztergomi érseknek adományozta Simontornyát. A Kanizsaiak elcserélték Ozorai Pipóval a sárvári vár és 1500 forint fejében. Pipo halála után, 1426-ban Garai János erdélyi vajda vásárolta meg a kastélyt.

A Garai család több mint fél évszázados itt tartózkodása alatt Garai László nádor 1458-ban összeesküvést szőtt Mátyás király ellen, minek következtében megfosztották nádori méltóságától. Az utolsó Garai leszármazott, Jób pedig utód nélkül halt meg, így a vár a királyi családra szállt: 1482-1500-ig Beatrix királyné tulajdonát képezte.

A vár fénykora (1508-1524) Gergellaki Buzlay Mózes, II. Ulászló főudvarmestere és főajtónállója birtoklása idejére tehető. A Buzlay család a budai királyi palota építkezéseinek mestereivel a várat a legkorszerűbb építészeti megoldásokkal főúri ízlést követő, itáliai levegőt árasztó, reneszánsz rezidenciává alakította át.

1545-ben török kézre került a nagy gonddal kiépített várkastély. A budai vilajethez tartozó szandzsákság székhelyét - Simontornyát - 1686-ban Bádeni Lajos foglalta vissza a törököktől. A közel 150 éves török uralom alatt csak kisebb átalakításokat végeztek a váron, a hódoltság után (1702-1704) azonban nagyszabású átépítéssel kiforgatták eredeti szépségéből, és a palotából a haditechnika szolgálatába állított erődítmény lett. Az így átépített vár a Rákóczi-szabadságharc idején a Dél-Dunántúl legnagyobb kuruc erőssége volt. 1709-ben foglalták el az osztrákok és 1717-ig tartották megszállva.

Új birtokosa, a Styrum Limburg család a várat csak rövid ideig lakta, majd uradalmi magtárnak alakította át. A Styrum család kihalása után a vár az Esterházyak, a Sina bankárcsalád, majd a gróf Wimpffen família kezére szállt. 1930-ban a zirci apátság vette meg.

Az évszázadok történetéből, sokféle arculatából a teljesség igényével egyet sem állítottak helyre. A vár sem reneszánsz, sem Anjou-kori lovagvár, sem nem kuruc végvár - hanem egyszerre mindegyik. Részleteiben hitelesen hordozza építési korszakait s egyúttal a magyar történelem szépségét és tragikumát.

A korszerű műemléki módszerekkel helyreállított várkastélyt 1975. június 26-án avatták fel. Földszintjén a vártörténetét bemutató tárgyi és dokumentum gyűjtemény, a palotaszárny első emeletén a szekszárdi megyei múzeum Nemesi ősgalériák Tolna megyében című képzőművészeti gyűjteménye látható. Az öregtorony második emeletén Bazsonyi Arany festőművész állandó kiállítása kapott helyet, az öregtorony és a kaputorony első emeletén pedig kortárs képzőművészek időszaki kiállításai várják az érdeklődőket.

(A régészeti kutatást 1960-tól dr. Lócsy Erzsébet régész vezette. 1967-től a feltárást és helyreállítását tervezte és irányította: dr. Horler Miklós és dr. Mendele Ferenc.)

Múzeumok Éjszakája a Simontornyai Vármúzeumban

"A Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozat - melyhez intézményünk is csatlakozott - idén is izgalmas programokkal várja az érdeklődő közönséget az ország számos pontján. Látogasson el hozzánk is, és töltsön egy éjszakát nálunk!

2012.06.16.

Részletes program: 

- 17:00 - 19:30 „És Uradnak asztalára szájaíze szerént add fel...”

Kohári Gabriella régész, művelődésszervező (Baranya Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda) reneszánsz ételeket készít 

- 17:00 - 19:30 „Virágos Szent János, éjszakád világos…” – gyermekprogram

Szent Iván-éji népszokások felidézése, ének, tánc, játék 

- 20:00 - 21:00 Ifj. Tövisháti András népzenész, népi hangszerkészítő hangszeres bemutatója 

- 21:00 - 22:15 Az 50 éves tamási Koncert-Fúvószenekar ünnepi hangversenye

Vezényel: Markovics Gábor. 

- „Plasztikus hangok – beszédes plasztikák” – kiállításnyitó

Tövisháti András szobrász-restaurátor és ifj. Tövisháti András népzenész, népi hangszerkészítő időszaki kiállításának megnyitója.