A krumlovi vár

A krumlovi vár a prágai Hradzsin után Csehország második legnagyobb vára. Öt udvarból és negyven épületből áll, valamint tartozik hozzá egy hét hektáros kastélypark is. Folyamatosan építették, bővítették a 14. századtól egészen a 19. századig, de a mai elrendezését a reneszánsz időkben, a 16. század elején végzett nagy átalakításkor nyerte el. Négy fő részből áll: alsó- és felső-vár, a barokk színházi rész és a kastélypark. A felső vár és a barokk színház közti várárkot egy sok emelet magas, boltozatos híd tölti ki.

A barokk színház színpada

Egyedülálló látványosság a jó állapotban fennmaradt és azóta fel is újított barokk kastélyszínház, amihez hasonló csak néhány van a világon.1776-ban építettek, akkoriban egészen modern díszletmozgató mechanikával, ami a mai napig is működik. Több darab eredeti jelmezei is fennmaradtak. A színház látogatható, de évente csak három előadást tartanak, ilyenkor barokk operát adnak elő mesterséges, gyertyafényt utánzó világításnál.

A város egyik jelképe a kör alakú vártorony. Az 54 méter magas, hatemeletes torony az alsó vár belső udvarán található. Gótikus és reneszánsz stílusban épült, a 13.-tól a 16. századig. Az alsó szintek a vár legrégebbi részéhez tartoznak, míg a harangtorony a reneszánsz korban épült. A felső részén lévő boltíves erkély 1581-ben a vár átépítésekor került rá, a szobrok, domborművek és festett minták 1590-ben. Négy harangjából kettő 1406-os datálású. A torony tetejéről szép kilátás nyílik a városra és a környező hegyekre.

A Rosenbergek jelképe a rózsa mellett a medve volt. A család úgy tartotta, hogy rokoni szálak fűzik őket az olasz Orsini nemesi családhoz, akiknek a neve nőstény medvét jelent. A kapcsolattal a Rosenbergek ősi származásukat szerették volna kihangsúlyozni, ezért a medvék is fontos szerepet kaptak. A várban a 16. századtól tartottak medvéket, először az udvarban volt ketrecük, majd a 18. századtól kezdve a mai napig is a várárokban tartják őket.

Simontornya - programajánló

Bonyhádról hazafelé megálltunk Simontornyán is: nézzétek meg, mely csodás várra bukkantunk!
A 13. századi lakótorony a Sió ingoványaira épült. Első tulajdonosa Döröcske nemzetségbeli Salamon fia Simon alországbíró volt; később róla nevezték el a települést Simontornyának.

A 700 évet megélt, szabályos négyszög alakú vár számos alkalommal cserélt gazdát. 1324-től Hench fia János mester budavári rector, majd fia, Miklós birtokolta. Tőlük Lackfi István erdélyi vajda örökölte: az ő nevéhez fűződik az új gótikus palotaszárny fel- s az öregtorony átépíttetése; ekkortájt készült az udvari homlokzat árkádos folyosója és feltehetően a vár külső védőöve is.

Lackfit később - Zsigmond király elleni szervezkedés gyanúja miatt - megölték. A király Kanizsai János esztergomi érseknek adományozta Simontornyát. A Kanizsaiak elcserélték Ozorai Pipóval a sárvári vár és 1500 forint fejében. Pipo halála után, 1426-ban Garai János erdélyi vajda vásárolta meg a kastélyt.

A Garai család több mint fél évszázados itt tartózkodása alatt Garai László nádor 1458-ban összeesküvést szőtt Mátyás király ellen, minek következtében megfosztották nádori méltóságától. Az utolsó Garai leszármazott, Jób pedig utód nélkül halt meg, így a vár a királyi családra szállt: 1482-1500-ig Beatrix királyné tulajdonát képezte.

A vár fénykora (1508-1524) Gergellaki Buzlay Mózes, II. Ulászló főudvarmestere és főajtónállója birtoklása idejére tehető. A Buzlay család a budai királyi palota építkezéseinek mestereivel a várat a legkorszerűbb építészeti megoldásokkal főúri ízlést követő, itáliai levegőt árasztó, reneszánsz rezidenciává alakította át.

1545-ben török kézre került a nagy gonddal kiépített várkastély. A budai vilajethez tartozó szandzsákság székhelyét - Simontornyát - 1686-ban Bádeni Lajos foglalta vissza a törököktől. A közel 150 éves török uralom alatt csak kisebb átalakításokat végeztek a váron, a hódoltság után (1702-1704) azonban nagyszabású átépítéssel kiforgatták eredeti szépségéből, és a palotából a haditechnika szolgálatába állított erődítmény lett. Az így átépített vár a Rákóczi-szabadságharc idején a Dél-Dunántúl legnagyobb kuruc erőssége volt. 1709-ben foglalták el az osztrákok és 1717-ig tartották megszállva.

Új birtokosa, a Styrum Limburg család a várat csak rövid ideig lakta, majd uradalmi magtárnak alakította át. A Styrum család kihalása után a vár az Esterházyak, a Sina bankárcsalád, majd a gróf Wimpffen família kezére szállt. 1930-ban a zirci apátság vette meg.

Az évszázadok történetéből, sokféle arculatából a teljesség igényével egyet sem állítottak helyre. A vár sem reneszánsz, sem Anjou-kori lovagvár, sem nem kuruc végvár - hanem egyszerre mindegyik. Részleteiben hitelesen hordozza építési korszakait s egyúttal a magyar történelem szépségét és tragikumát.

A korszerű műemléki módszerekkel helyreállított várkastélyt 1975. június 26-án avatták fel. Földszintjén a vártörténetét bemutató tárgyi és dokumentum gyűjtemény, a palotaszárny első emeletén a szekszárdi megyei múzeum Nemesi ősgalériák Tolna megyében című képzőművészeti gyűjteménye látható. Az öregtorony második emeletén Bazsonyi Arany festőművész állandó kiállítása kapott helyet, az öregtorony és a kaputorony első emeletén pedig kortárs képzőművészek időszaki kiállításai várják az érdeklődőket.

(A régészeti kutatást 1960-tól dr. Lócsy Erzsébet régész vezette. 1967-től a feltárást és helyreállítását tervezte és irányította: dr. Horler Miklós és dr. Mendele Ferenc.)

Múzeumok Éjszakája a Simontornyai Vármúzeumban

"A Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozat - melyhez intézményünk is csatlakozott - idén is izgalmas programokkal várja az érdeklődő közönséget az ország számos pontján. Látogasson el hozzánk is, és töltsön egy éjszakát nálunk!

2012.06.16.

Részletes program: 

- 17:00 - 19:30 „És Uradnak asztalára szájaíze szerént add fel...”

Kohári Gabriella régész, művelődésszervező (Baranya Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda) reneszánsz ételeket készít 

- 17:00 - 19:30 „Virágos Szent János, éjszakád világos…” – gyermekprogram

Szent Iván-éji népszokások felidézése, ének, tánc, játék 

- 20:00 - 21:00 Ifj. Tövisháti András népzenész, népi hangszerkészítő hangszeres bemutatója 

- 21:00 - 22:15 Az 50 éves tamási Koncert-Fúvószenekar ünnepi hangversenye

Vezényel: Markovics Gábor. 

- „Plasztikus hangok – beszédes plasztikák” – kiállításnyitó

Tövisháti András szobrász-restaurátor és ifj. Tövisháti András népzenész, népi hangszerkészítő időszaki kiállításának megnyitója. 

Tátika- várajánló

Hétvégén általában kirándulunk a lányokkal.

Szombaton a közeli Tátika várát hódítottuk meg.

A nap sütött, az erdő tele a hóvirágok leveleivel, 

bár néhol havas az ösvény, mi serényen törtünk a csúcs felé.

A vár erősen romos állapotban van. A történetéről itt olvashattok.

Petrich András rajza, 1820

A kilátás fantasztikus, mindenképpen megéri felmászni a várhoz!