Szigligeti Alkotóház

Többen jeleztétek, hogy pár napot a Villa Fioréban fogtok tölteni a beszámolóm után!

Javaslom, hogy feltétlenül látogassatok el az Alkotóházba, melynek parkja elbűvölő, s a kimerítő szigligeti vártúra után kóstoljatok a vár tövében Szászi borokat, majd hűsöljetek itt!

A  szigligeti Alkotóház története: 

a kastélyt 1780 körül 15. századi alapokra építették, jelenlegi klasszicista formáját 1815-ös átépítése során nyerte el. Első tulajdonosa báró Putteani Géza volt, (első épületét br.Putteani Vencelné építette, ő a szigligeti várat egykor birtokló Tóti-Lengyel család leszármazotta volt) gróf Esterházy Pál tulajdonába 1916-ban került, aki ismét átépítette. Halála után 1945-ig özvegye volt a tulajdonos, a kastély 1952 óta, Bölöni György író kezdeményezésére irodalmi alkotóházként működik, 1968 óta nemcsak írókat, de más alkotóművészeket is fogad, a rendszerváltás óta a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány tulajdonában áll. A kastély 9,2 ha-os parkja zártsága ellenére a végtelent öleli magához. A kastély erkélyéről látható a Keszthelyi-hegység, melynek erdővel borított csúcsai mögött bukik horizont alá a Nap. 

A tájképi kert létesítése a kastély építésének időszakára nyúlik vissza. A kert legmélyebb részén a Tapolca patak közelében találhatók a legkorábban telepített fák, a tiszafák, fehér nyárak, vadgesztenyék, a kocsányos tölgyek, hársak, bükkök. 

A XIX. század második felében ezeknek a fáknak a környezetébe telepítették a fenyőféléket és más örökzöldeket. 

Az exota telepítések következtében az egyik legnagyobb fenyőgyűjtemény jött létre. A fajok száma elérte az 520-at, melyből 150 körül volt a fenyőfélék száma Papp József 1967-ben végzett felmérése szerint. 

A tájképileg szép, örökzöldekben gazdag gyűjteménnyé fejlesztett arborétumot értékei miatt 1954-ben az Országos Természetvédelmi Hivatal védetté nyilvánította. 1997. óta fokozottan védett terület. 

 A parkban sok értékes növényen kívül jelentős műalkotások is helyet kapnak, mint pl. Pátzay Pál térplasztikája, Borsos Miklós Primavera című szobra, valamint a Bölöni Györgyöt ábrázoló műalkotás. 

A kert északi végében 8 kőoszlopon álló kerti pihenőhely (filagória) áll, 

lila akáccal befuttatva, melyhez kőlépcső vezet kovácsoltvas korlátokkal. 

A park délnyugati végében tavacskát létesítettek kis szigettel, melyre fahíd vezet. 

A park nyugati oldalán a Tapolca patak adja a terület természetes határát. 

A parkot sétautak hálózzák be. 

 A kedvenc helyem...