Textilbe álmodott varázslatos világba érkeztél !

Kreatívkodásaimat szeretném ezen blogon keresztül megosztani veletek!
Lesz szó varrásról, hímzésről, sütésről, főzésről, kis családomról és túraötletekről, programokról egyaránt....




Saját fotó
Boldog feleség, kétgyermekes anyuka s nem mellesleg régésztechnikus vagyok... Szívesen készítek számodra egyedi, kreatív kézműves ajándékot, babát, tündért, állatfigurát vagy lakásdekorációt!

2011. június 8.

Szigligeti Alkotóház

Többen jeleztétek, hogy pár napot a Villa Fioréban fogtok tölteni a beszámolóm után!
Javaslom, hogy feltétlenül látogassatok el az Alkotóházba, melynek parkja elbűvölő, s a kimerítő szigligeti vártúra után kóstoljatok a vár tövében Szászi borokat, majd hűsöljetek itt!

A  szigligeti Alkotóház története: 

a kastélyt 1780 körül 15. századi alapokra építették, jelenlegi klasszicista formáját 1815-ös átépítése során nyerte el. Első tulajdonosa báró Putteani Géza volt, (első épületét br.Putteani Vencelné építette, ő a szigligeti várat egykor birtokló Tóti-Lengyel család leszármazotta volt) gróf Esterházy Pál tulajdonába 1916-ban került, aki ismét átépítette. Halála után 1945-ig özvegye volt a tulajdonos, a kastély 1952 óta, Bölöni György író kezdeményezésére irodalmi alkotóházként működik, 1968 óta nemcsak írókat, de más alkotóművészeket is fogad, a rendszerváltás óta a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány tulajdonában áll. A kastély 9,2 ha-os parkja zártsága ellenére a végtelent öleli magához. A kastély erkélyéről látható a Keszthelyi-hegység, melynek erdővel borított csúcsai mögött bukik horizont alá a Nap. 

A tájképi kert létesítése a kastély építésének időszakára nyúlik vissza. A kert legmélyebb részén a Tapolca patak közelében találhatók a legkorábban telepített fák, a tiszafák, fehér nyárak, vadgesztenyék, a kocsányos tölgyek, hársak, bükkök. 
A XIX. század második felében ezeknek a fáknak a környezetébe telepítették a fenyőféléket és más örökzöldeket. 
Az exota telepítések következtében az egyik legnagyobb fenyőgyűjtemény jött létre. A fajok száma elérte az 520-at, melyből 150 körül volt a fenyőfélék száma Papp József 1967-ben végzett felmérése szerint. 
A tájképileg szép, örökzöldekben gazdag gyűjteménnyé fejlesztett arborétumot értékei miatt 1954-ben az Országos Természetvédelmi Hivatal védetté nyilvánította. 1997. óta fokozottan védett terület. 

 A parkban sok értékes növényen kívül jelentős műalkotások is helyet kapnak, mint pl. Pátzay Pál térplasztikája, Borsos Miklós Primavera című szobra, valamint a Bölöni Györgyöt ábrázoló műalkotás. 
A kert északi végében 8 kőoszlopon álló kerti pihenőhely (filagória) áll, 
lila akáccal befuttatva, melyhez kőlépcső vezet kovácsoltvas korlátokkal. 
A park délnyugati végében tavacskát létesítettek kis szigettel, melyre fahíd vezet. 
A park nyugati oldalán a Tapolca patak adja a terület természetes határát. 
A parkot sétautak hálózzák be. 





 A kedvenc helyem...

1 megjegyzés:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...