Márton napi vásár

Tényleg csak pár kép ízelítőül, hiszen annyi időm se volt, hogy körbefussak a Múzeumfaluban.

Holnap majd többet fotózok!

Szeretettel várok mindenkit holnap is!

Karácsonyi macikák

 A Márton napi vásárban természetesen macikákat is vásárolhattok majd, ahogy mindig!

Szeretettel várok mindenkit szombaton és vasárnap is!

Báb múzeum Krumlovban

 A krumlovi hétvégén ( amíg férjem a Moldván egy raftversenyen evezett)

 én a várost jártam, és szebbnél-szebb múzeumokba is betértem.

Szeretném veletek ezt az élményt is megosztani!

(Pohádkový dům, Dlouhá 29, bejárat a Radniční utca felől)

 A három szinten összesen 200 történelmi bábot és díszletet mutatnak be, tematikus elrendezésben. Az első emelet egyik termében a gyermekek bábszínházat is játszhatnak eredeti fabábokkal, a padlástéren pedig csodálatos, régi díszletek és bábok tekinthetők meg, korhű jelenetekbe rendezve. A bábokat egyebek között a prágai Nemzeti Múzeumból kölcsönözték. A Meseház vezetéssel is megtekinthető. Ne hagyjátok ki – felejthetetlen élmény lesz gyermekeiteknek (is)!

Az ozorai Pipo vár- programajánló

Bonyhádi túránk utolsó állomása Ozora, egy zsákfalu, amit mindenképpen érdemes felkeresnie annak, aki szereti a történelmet, a reneszánsz várkastélyokat!

Minket teljesen elvarázsolt, és biztosan el fogunk tölteni itt egy éjszakát, mint a vár ura és úrnője!!!!

 Reneszánsz konyha

Jégpince tulajdonos:)

Reneszánsz Élménykastély

 

Itt nézhető meg Pipo hitvese Borbála hálószobája, a reneszánsz kandallós trónterem, és a reneszánsz ebédlő, szalon. A vár felszentelt Kápolnája őrzi Szent György csontereklyéjét. A kiállítás érdekessége a Zsigmond-kori fegyvermásolatokkal berendezett fegyverterem.

Itt található a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki kar, Rajzi és Formaismereti Tanszék gipszmásolat gyűjteménye:

"RENESZÁNSZ EMLÉKEINEK KIÁLLÍTÁSA"

A helységet egy 1315-ben kelt oklevél említi ,,Azara" néven, mint az Ozorai család birtokát. E család utolsó nőtagja, Ozorai András egyetlen leánya Borbála, 1399-ben ment Philippo Scolarihoz, aki ezután felvette az Ozorai nevet, Zsigmond király pedig Ozora helységet és uradalmát 1406-ban az ifjú párnak adományozta.

Ozorai Pipo a XV. század elején királyi engedéllyel apósa kisebb méretű kúriája helyén az Itáliából behívott tervezőkkel és építőmesterekkel (építésze valószínűleg a firenzei Manettó Ammannatini volt) felépítette a várat, melyet egy 1426-ban kiadott oklevél említ először ,,Castrum Ozora" néven. A török 1543-ban vette birtokába Ozora várát Csakar Ferenc várnagytól, és azt helyreállítva,őrséggel látta el. Buda várának visszafoglalása után 1687-ben ezt a várat is felszabadították az osztrák-magyar seregek. Ezután Esterházy Pál nádoré lett, e család alakította át a XVIII. században barokk stílusban. A XIX.század elején megyei börtön, később magtár lett.

A vár a mai alakjában szabályos négyzet alaprajzú, kétemeletes várkastély, udvarán gótikus nyomokkal, félköríves, gótikus pinceajtókerettel, a várat övező árok nyomaival.

A várkastélyban történelmi bútorokkal berendezett, hangulatos vendégszobák foglalhatók. Minden szobához külön fürdőszoba, közös étkező és teakonyha tartozik. Gyermekbarát környezet.

A várkastély belső udvara ideális helyszín esküvői rendezvények számára. Közel 200 ülőhelyes. A várudvar alkalmas továbbá esküvői állófogadások (maximum 200 fő), ülőfogadások (maximum 90 fő) számára. Egyházi szertartásra a vár kápolnája áll rendelkezésre.

Facebook oldaluk

Simontornya - programajánló

Bonyhádról hazafelé megálltunk Simontornyán is: nézzétek meg, mely csodás várra bukkantunk!
A 13. századi lakótorony a Sió ingoványaira épült. Első tulajdonosa Döröcske nemzetségbeli Salamon fia Simon alországbíró volt; később róla nevezték el a települést Simontornyának.

A 700 évet megélt, szabályos négyszög alakú vár számos alkalommal cserélt gazdát. 1324-től Hench fia János mester budavári rector, majd fia, Miklós birtokolta. Tőlük Lackfi István erdélyi vajda örökölte: az ő nevéhez fűződik az új gótikus palotaszárny fel- s az öregtorony átépíttetése; ekkortájt készült az udvari homlokzat árkádos folyosója és feltehetően a vár külső védőöve is.

Lackfit később - Zsigmond király elleni szervezkedés gyanúja miatt - megölték. A király Kanizsai János esztergomi érseknek adományozta Simontornyát. A Kanizsaiak elcserélték Ozorai Pipóval a sárvári vár és 1500 forint fejében. Pipo halála után, 1426-ban Garai János erdélyi vajda vásárolta meg a kastélyt.

A Garai család több mint fél évszázados itt tartózkodása alatt Garai László nádor 1458-ban összeesküvést szőtt Mátyás király ellen, minek következtében megfosztották nádori méltóságától. Az utolsó Garai leszármazott, Jób pedig utód nélkül halt meg, így a vár a királyi családra szállt: 1482-1500-ig Beatrix királyné tulajdonát képezte.

A vár fénykora (1508-1524) Gergellaki Buzlay Mózes, II. Ulászló főudvarmestere és főajtónállója birtoklása idejére tehető. A Buzlay család a budai királyi palota építkezéseinek mestereivel a várat a legkorszerűbb építészeti megoldásokkal főúri ízlést követő, itáliai levegőt árasztó, reneszánsz rezidenciává alakította át.

1545-ben török kézre került a nagy gonddal kiépített várkastély. A budai vilajethez tartozó szandzsákság székhelyét - Simontornyát - 1686-ban Bádeni Lajos foglalta vissza a törököktől. A közel 150 éves török uralom alatt csak kisebb átalakításokat végeztek a váron, a hódoltság után (1702-1704) azonban nagyszabású átépítéssel kiforgatták eredeti szépségéből, és a palotából a haditechnika szolgálatába állított erődítmény lett. Az így átépített vár a Rákóczi-szabadságharc idején a Dél-Dunántúl legnagyobb kuruc erőssége volt. 1709-ben foglalták el az osztrákok és 1717-ig tartották megszállva.

Új birtokosa, a Styrum Limburg család a várat csak rövid ideig lakta, majd uradalmi magtárnak alakította át. A Styrum család kihalása után a vár az Esterházyak, a Sina bankárcsalád, majd a gróf Wimpffen família kezére szállt. 1930-ban a zirci apátság vette meg.

Az évszázadok történetéből, sokféle arculatából a teljesség igényével egyet sem állítottak helyre. A vár sem reneszánsz, sem Anjou-kori lovagvár, sem nem kuruc végvár - hanem egyszerre mindegyik. Részleteiben hitelesen hordozza építési korszakait s egyúttal a magyar történelem szépségét és tragikumát.

A korszerű műemléki módszerekkel helyreállított várkastélyt 1975. június 26-án avatták fel. Földszintjén a vártörténetét bemutató tárgyi és dokumentum gyűjtemény, a palotaszárny első emeletén a szekszárdi megyei múzeum Nemesi ősgalériák Tolna megyében című képzőművészeti gyűjteménye látható. Az öregtorony második emeletén Bazsonyi Arany festőművész állandó kiállítása kapott helyet, az öregtorony és a kaputorony első emeletén pedig kortárs képzőművészek időszaki kiállításai várják az érdeklődőket.

(A régészeti kutatást 1960-tól dr. Lócsy Erzsébet régész vezette. 1967-től a feltárást és helyreállítását tervezte és irányította: dr. Horler Miklós és dr. Mendele Ferenc.)

Múzeumok Éjszakája a Simontornyai Vármúzeumban

"A Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozat - melyhez intézményünk is csatlakozott - idén is izgalmas programokkal várja az érdeklődő közönséget az ország számos pontján. Látogasson el hozzánk is, és töltsön egy éjszakát nálunk!

2012.06.16.

Részletes program: 

- 17:00 - 19:30 „És Uradnak asztalára szájaíze szerént add fel...”

Kohári Gabriella régész, művelődésszervező (Baranya Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda) reneszánsz ételeket készít 

- 17:00 - 19:30 „Virágos Szent János, éjszakád világos…” – gyermekprogram

Szent Iván-éji népszokások felidézése, ének, tánc, játék 

- 20:00 - 21:00 Ifj. Tövisháti András népzenész, népi hangszerkészítő hangszeres bemutatója 

- 21:00 - 22:15 Az 50 éves tamási Koncert-Fúvószenekar ünnepi hangversenye

Vezényel: Markovics Gábor. 

- „Plasztikus hangok – beszédes plasztikák” – kiállításnyitó

Tövisháti András szobrász-restaurátor és ifj. Tövisháti András népzenész, népi hangszerkészítő időszaki kiállításának megnyitója.