Pálmaház Keszthelyen

Keszthelyen jártunk múlt héten és felfedeztük ezt a csodás pálmaházat!

 Nézzétek meg ti is!

Az 1880-ban francia tervek alapján, Gustav Eiffel műhelyében készült vasszerkezettel épített pálmaház még soha nem volt látogatható, a keszthelyiek sem ismerték. Mint Pálinkás Róbert, a múzeum igazgatója a megnyitón elmondta: amikor egy évvel ezelőtt átvette az intézmény irányítását, ígéretet tett arra, hogy ezt a különlegességet is látogathatóvá teszik, s mostanra el is készültek a berendezésével és környékének kialakításával.

A jórészt üvegfelületű épület előtti területen parkot alakítottak ki, ahol több száz különlegességgel beültetett sziklakertet létesítettek, illetve egy olyan tavat, amelynek színén a közeli Hévízen ismert tavi rózsák úsznak. Az igazgató szerint rövidesen Európa szerte ismertté válhatnak a három szárnyból álló pálmaház "lakói", a több mint 400 féle hibiszkusz hibrid, vagy a csaknem 40 különböző frangipán, amelynek parfümillatú virágaiból Hawaiin nyakba való koszorút készítenek.

A pálmaházat ünnepélyesen is megnyitó Bálint György, azaz Bálint gazda felidézte, hogy a Festeticsek milyen jelentős kultúrtörténeti szerepet töltöttek be a térségben. Nem csak a világ első agrár felsőoktatási intézményének megalapítása fűződik a nevükhöz, ők tették gyógyfürdőhellyé Hévízt, gazdag könyvtárat hoztak létre, támogatták az irodalmat, a kultúrát.

A pálmaházakról szólva arról beszélt, hogy a 19. században indult az építésük divatja, a bécsi Schönbrunn, a berlini Potsdam, a francia Versailles kastélyának, de a budapesti állat- és növénykertnek vagy a gödöllői királyi kastélynak is büszkeségei ma is e trópusinövény-otthonok. Ezek a létesítmények pedig azért is fontosak, mert az ember által rohamosan pusztított esőerdők gazdag növényvilágára hívják fel a figyelmet.

Schall Attila, a keszthelyi pálmaház szakmai vezetője az MTI kérdésére elmondta: 365 napon át látogatható gyűjteményt rendeztek be, mindig van olyan különlegesség a fejlődő trópusi dzsungelben, a broméliák, orchideák vagy más növényszépségek között, amelyik éppen virágzik.

Az építmény múltjáról elmondta: II. Festetics Tasziló építtette, s gyakorlatilag a kastély pálmáinak és dézsás növényeinek "szanatóriumaként" szolgált. A második világháború után a hamar elbukott magyar narancstermesztési kísérlet egyik helyszíne volt, később az agráregyetem kezelésében viszont sikeres paradicsomnemesítő tevékenység folyt az üvegfalai között. Csaknem húsz évvel ezelőtt esett át egy jelentősebb felújításon, de azóta is csak a kastély parkjának egynyári növényeit nevelték benne.

A Helikon Kastélymúzeum pálmaháza mintegy 250 négyzetméter alapterületű, s a mellette álló három üvegházzal együtt nagyjából 700 négyzetméter üvegfelület borítja. A ma is négyméteres kőfallal kerített területen belül nemcsak csodálni lehet a növényritkaságokat, hanem a folyamatos termesztésnek köszönhetően meg is vásárolhatók a ritka zöld kincsek.

(forrás: MTI)